Idegi eredetű halláscsökkenés: okai, tünetei és kezelése
Szerző: Dr. Pukoli Dániel Neurológus Szakorvos
Az idegi eredetű halláscsökkenés, orvosi nevén szenzorineurális halláscsökkenés, az egyik leggyakoribb hallásromlási forma felnőttkorban. Lényege, hogy a probléma nem egyszerűen a hallójáratban vagy a dobhártyánál van, hanem a belső fülben, a hallóidegben vagy ritkábban az agyi hallópályákban. A beteg gyakran nem azt mondja, hogy „nem hallok semmit”, hanem inkább azt, hogy hallja a beszédet, de nem érti tisztán, különösen zajos környezetben. Ez a cikk bemutatja az idegi eredetű halláscsökkenés okait, tüneteit, kivizsgálását, kezelési lehetőségeit és azt is, mikor szükséges sürgős orvosi vizsgálat.
Mi az idegi eredetű halláscsökkenés?
A halláscsökkenést alapvetően két nagy csoportba soroljuk. A vezetéses halláscsökkenés esetén a hang eljutását akadályozza valami: például fülzsírdugó, középfülgyulladás, dobhártyasérülés vagy a hallócsontok betegsége. Ezzel szemben az idegi eredetű halláscsökkenésnél a hang feldolgozásában van zavar. A károsodás leggyakrabban a belső fül csigájában, a cochleában lévő érzékszőrsejteket érinti. Ezek a sejtek alakítják át a hanghullámokat idegi jellé.
Idegi eredetű halláscsökkenés esetén a hang felerősítése önmagában nem mindig elég, mert a probléma gyakran a hang tisztaságának, felismerhetőségének romlása is. Ezért fordulhat elő, hogy a beteg hangosabb beszédet hall, de a szavakat mégsem érti jól. Különösen jellemző ez étteremben, családi összejövetelen, háttérzajban vagy több beszélő esetén.
Milyen gyakori az idegi eredetű halláscsökkenés?
A halláscsökkenés világszerte nagyon gyakori állapot, és az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik. Az életkorral összefüggő hallásromlás, más néven presbyacusis, az idegi eredetű halláscsökkenés leggyakoribb formája. Általában lassan, kétoldalian, fokozatosan alakul ki, és eleinte főleg a magasabb hangokat érinti. Ilyenkor a beteg gyakran a női és gyermekhangokat, a magasabb mássalhangzókat, illetve a zajos környezetben zajló beszédet érti nehezebben.
A hallásromlás nemcsak kényelmetlenség. Kezeletlenül ronthatja a kommunikációt, fokozhatja a társas izolációt, növelheti a fáradékonyságot, és idősebb korban összefügghet a kognitív terhelés növekedésével is. Ez nem azt jelenti, hogy minden halláscsökkenés demenciát okoz, hanem azt, hogy a hallás rendezése az időskori életminőség és mentális aktivitás szempontjából is fontos lehet.
Az idegi eredetű halláscsökkenés okai
Életkorral összefüggő hallásromlás
Az életkorral járó halláscsökkenés általában lassan romlik, kétoldali, és kezdetben főleg a magas frekvenciákat érinti. A háttérben a belső fül érzékszőrsejtjeinek és idegi elemeinek fokozatos károsodása áll. A genetikai hajlam, korábbi zajterhelés, egyes gyógyszerek, érrendszeri rizikófaktorok és az általános egészségi állapot mind befolyásolhatják, kinél milyen mértékben jelentkezik.
Zajártalom
A tartós vagy ismételt hangos zaj a belső fül sejtjeit károsíthatja. Ilyen lehet a munkahelyi gépzaj, lövészet, robbanás, hangos zene, koncert, fülhallgató túl nagy hangerőn vagy egyes szabadidős tevékenységek. A zajártalom gyakran alattomos: először csak átmeneti fülzúgás vagy tompa hallás jelentkezik, később azonban maradandó halláscsökkenés alakulhat ki.
Ototoxikus gyógyszerek és vegyi anyagok
Bizonyos gyógyszerek károsíthatják a belső fület vagy az egyensúlyszervet. Ide tartozhatnak például egyes aminoglikozid antibiotikumok, bizonyos daganatellenes szerek, különösen a ciszplatin, valamint egyes vízhajtók. A kockázat nagyobb lehet vesebetegség, korábbi halláscsökkenés vagy több ototoxikus szer együttes alkalmazása esetén. Ez nem jelenti azt, hogy ezeket a gyógyszereket nem szabad adni, hanem azt, hogy indokolt esetben hallásellenőrzésre és gondos orvosi mérlegelésre van szükség.
Fejsérülés, koponyatrauma
Erős fejsérülés, agyrázkódás, koponyaalapi törés vagy robbanásos légnyomáskárosodás után kialakulhat idegi eredetű halláscsökkenés. Ilyenkor a hallásromláshoz fülzúgás, szédülés, bizonytalanságérzés, fejfájás vagy egyéb neurológiai tünet is társulhat.
Hirtelen idegi eredetű halláscsökkenés
A hirtelen szenzorineurális halláscsökkenés fülészeti sürgősség. Általában egyoldali, órák vagy néhány nap alatt alakul ki. A beteg gyakran úgy ébred, hogy az egyik fülére rosszabbul hall, teltségérzést érez, fülzúgása van, esetleg szédül. Az ok sokszor nem derül ki pontosan; feltételeznek vírusos, gyulladásos, keringési és immunológiai mechanizmusokat is. A legfontosabb gyakorlati üzenet: hirtelen hallásromlásnál nem érdemes várni, mert a kezelés időablaka korlátozott.
Autoimmun belsőfül-betegség
Ritkábban az immunrendszer kóros működése okoz hallásromlást. Ez társulhat szisztémás autoimmun betegségekhez, például szisztémás lupus erythematosushoz, granulomatosis polyangiitishez vagy Cogan-szindrómához. Jellemző lehet a kétoldali, hullámzó, időnként romló-javuló halláscsökkenés, amelyhez szédülés vagy egyensúlyzavar is kapcsolódhat.
Hallóideg és agyi hallópályák betegségei
Az idegi eredetű halláscsökkenés nem mindig kizárólag belsőfül-eredetű. A hallóideg, az agytörzsi hallópályák vagy a hallókéreg érintettsége is okozhat hallási panaszt. Ilyen háttérben ritkán állhat vestibularis schwannoma, közismert nevén akusztikus neurinoma, sclerosis multiplex, stroke, daganat, gyulladásos vagy egyéb idegrendszeri kórkép. Az egyoldali, aszimmetrikus halláscsökkenés, tartós egyoldali fülzúgás vagy neurológiai kísérőtünet ezért mindig alaposabb kivizsgálást igényel.
Az idegi eredetű halláscsökkenés tünetei
Az idegi eredetű halláscsökkenés tünetei sokszor fokozatosan, szinte észrevétlenül jelennek meg. A beteg először azt tapasztalja, hogy gyakrabban visszakérdez, hangosabbra állítja a televíziót, telefonáláskor egyik fülét előnyben részesíti, vagy zajos helyen nehezen követi a beszélgetést.
- beszédértési nehézség, különösen háttérzajban,
- magas hangok, csengő, madárcsicsergés, gyermekhang nehezebb észlelése,
- fülzúgás, sípolás, zúgás vagy búgás,
- fülteltségérzés, főleg hirtelen hallásromlásnál,
- egyoldali vagy kétoldali hallásromlás,
- szédülés, bizonytalanságérzés vagy egyensúlyzavar, ha a belső fül egyensúlyi rendszere is érintett,
- fokozott hallási fáradékonyság, társas helyzetek kerülése.
Figyelmeztető tünetek: mikor kell sürgősen orvoshoz fordulni?
Az idegi eredetű halláscsökkenés kivizsgálása nem minden esetben sürgősségi, de vannak helyzetek, amikor az idő döntő jelentőségű. Sürgős fül-orr-gégészeti vagy sürgősségi vizsgálat javasolt, ha a hallásromlás hirtelen, néhány óra vagy legfeljebb néhány nap alatt alakul ki, különösen, ha egyoldali. Ugyancsak sürgős a vizsgálat, ha a halláscsökkenéshez arcgyengeség, arczsibbadás, kettőslátás, beszédzavar, végtaggyengeség, erős forgó jellegű szédülés, új neurológiai tünet, fejsérülés, magas láz, tarkókötöttség, véres vagy gennyes fülfolyás társul.
A hirtelen halláscsökkenést nem szabad egyszerű fülzsírdugónak vagy megfázásnak elkönyvelni anélkül, hogy orvos látná. Ha valódi hirtelen idegi eredetű halláscsökkenésről van szó, a szteroidkezelés vagy az intratympanalis, vagyis dobhártyán keresztül a középfülbe adott szteroidkezelés annál nagyobb eséllyel lehet hasznos, minél korábban indul el.
Hogyan történik a kivizsgálás?
Kórelőzmény és fizikális vizsgálat
Az orvos rákérdez a panasz kezdetére, gyorsaságára, egy- vagy kétoldaliságára, fülzúgásra, szédülésre, zajterhelésre, gyógyszerekre, fertőzésre, autoimmun betegségre, fejsérülésre és neurológiai tünetekre. A fül vizsgálata, az otoscopia segít kizárni a fülzsírdugót, hallójárat-gyulladást, dobhártyaeltérést vagy középfülproblémát.
Hangvilla-vizsgálatok
A Weber- és Rinne-próba egyszerű, rendelőben is elvégezhető vizsgálat. Nem helyettesíti az audiometriát, de segíthet elkülöníteni a vezetéses és az idegi eredetű halláscsökkenést. Idegi hallásromlás esetén a Weber-próbánál a hang gyakran a jobban halló fül felé lateralizál.
Audiometria és beszédértés-vizsgálat
A hallásvizsgálat alapja a tisztahang-audiometria, amely külön méri a légvezetéses és csontvezetéses hallásküszöböt. Vezetéses halláscsökkenésnél a két érték között rés van, idegi eredetű halláscsökkenésnél mindkettő romlik. A beszédértés-vizsgálat azt mutatja meg, mennyire tisztán érti a beteg a szavakat. Ez különösen fontos, mert az idegi eredetű halláscsökkenés nem pusztán hangerőprobléma, hanem beszédtisztasági probléma is lehet.
MRI, ABR és további vizsgálatok
Aszimmetrikus vagy egyoldali idegi hallásromlás, tartós egyoldali fülzúgás, hirtelen hallásvesztés vagy neurológiai tünetek esetén koponya-, belső hallójárat- vagy kisagy-hídszögleti MRI-vizsgálat válhat szükségessé. Ennek célja például a hallóidegdaganat, gyulladásos idegrendszeri eltérés vagy más centrális ok kizárása. Bizonyos esetekben agytörzsi kiváltott válasz, azaz ABR-vizsgálat is szóba jön. Laborvizsgálatot nem rutinszerűen, hanem célzottan érdemes kérni: például autoimmun gyanú, fertőzés, anyagcsere-betegség vagy gyógyszertoxicitás lehetősége esetén.
Milyen betegségektől kell elkülöníteni?
A beteg számára minden hallásromlás hasonlónak tűnhet, de a háttér nagyon eltérő lehet. El kell különíteni a fülzsírdugót, hallójárat-gyulladást, középfülgyulladást, savós középfülfolyadékot, dobhártyasérülést, otosclerosist, Ménière-betegséget, vestibularis schwannomát, migrénhez társuló audiovestibularis panaszokat, sclerosis multiplexet, stroke-ot, autoimmun betegségeket és gyógyszer- vagy zajártalmat. Ezért fontos, hogy a halláscsökkenés kivizsgálása ne csak „hallókészülék-felírásból” álljon, hanem az ok tisztázására is irányuljon.
Idegi eredetű halláscsökkenés kezelése
Hirtelen halláscsökkenés kezelése
Hirtelen idegi eredetű halláscsökkenés esetén a legfontosabb a gyors fül-orr-gégészeti vizsgálat és az audiometria. Idiopathiás, vagyis ismeretlen eredetű hirtelen szenzorineurális halláscsökkenésben szteroidkezelés jöhet szóba, szájon át vagy helyileg, intratympanalis injekció formájában. A kezelésről mindig szakorvos dönt, figyelembe véve az időtényezőt, a társbetegségeket, például cukorbetegséget, gyomorfekélyt, fertőzésveszélyt, valamint a beteg egyéni kockázatait.
Hallókészülék és hallásrehabilitáció
Ha a halláscsökkenés nem visszafordítható, a cél a hallás és kommunikáció javítása. A modern hallókészülékek sokkal fejlettebbek, mint a régebbi készülékek: képesek a beszéd kiemelésére, a háttérzaj csökkentésére, irányított mikrofonhasználatra, telefonhoz vagy más eszközhöz való kapcsolódásra. Kétoldali halláscsökkenésnél sokszor kétoldali készülék ad jobb beszédértést és térhallást.
Cochlearis implantáció
Súlyos vagy nagyfokú, hallókészülékkel nem megfelelően javítható idegi eredetű halláscsökkenés esetén cochlearis implantáció merülhet fel. Ez egy műtéti úton beültetett eszköz, amely nem egyszerűen felerősíti a hangot, hanem elektromos impulzusokkal közvetlenül ingerli a hallóideget. Nem minden beteg alkalmas rá, de megfelelő kiválasztás esetén jelentős életminőség-javulást adhat.
Az alapbetegség kezelése
Autoimmun eredet, gyulladásos betegség, daganat, sclerosis multiplex, keringési zavar vagy gyógyszertoxicitás gyanúja esetén a kezelés az alapbetegség célzott ellátásán alapul. Ilyenkor fül-orr-gégész, audiológus, neurológus, reumatológus, onkológus vagy más szakorvos együttműködésére is szükség lehet.
Idegi eredetű halláscsökkenés javítása: mit lehet reálisan várni?
Az idegi eredetű halláscsökkenés javítása attól függ, mi okozza a panaszt. Fülzsírdugó vagy középfülfolyadék esetén a hallás akár gyorsan javulhat, de ezek nem valódi idegi halláscsökkenések. Zajártalom, életkori hallásromlás vagy tartós belsőfül-károsodás esetén a már elpusztult érzékszőrsejtek jelenlegi tudásunk szerint nem regenerálódnak. Ilyenkor a cél nem a „gyógyítás” ígérete, hanem a maradék hallás minél jobb kihasználása, a kommunikáció javítása és a további romlás lassítása vagy megelőzése.
Hirtelen hallásromlásnál előfordulhat részleges vagy teljes javulás, de sajnos maradandó hallásvesztés is kialakulhat. A prognózist befolyásolja a halláscsökkenés mértéke, a szédülés jelenléte, az életkor, a kezelés megkezdésének ideje és az esetleges társbetegségek.
Életmód, megelőzés és önmenedzselés
- Kerülje a tartós hangos zajt, és használjon megfelelő hallásvédőt koncerten, lövészeten, zajos munkakörnyezetben vagy gépek mellett.
- Fülhallgatónál kerülje a maximális hangerőt, és tartson rendszeres hallási pihenőt.
- Ne tisztítsa a hallójáratot mélyre nyúló tárgyakkal vagy fültisztító pálcikával, mert sérülést és fülzsírdugót is okozhat.
- Ha ototoxikus gyógyszert kap, jelezze orvosának, ha fülzúgást, hallásromlást vagy szédülést tapasztal.
- Hallókészülék esetén adjon időt az alkalmazkodásnak: az agynak újra meg kell tanulnia feldolgozni a korábban hiányzó hangokat.
- Beszélgetésnél segít a jó megvilágítás, a szemből beszéd, a háttérzaj csökkentése és a türelmes kommunikáció.
Prognózis: mire számíthat a beteg?
Lassan kialakuló, életkori vagy zajártalom okozta idegi halláscsökkenés esetén a folyamat gyakran tartós, de megfelelő hallásrehabilitációval az életminőség sokat javítható. Hirtelen hallásromlásnál a kimenetel változó: egyes betegeknél jelentős javulás következik be, másoknál maradványtünet, fülzúgás vagy egyoldali hallásvesztés marad vissza. Autoimmun vagy gyulladásos eredetnél a betegség hullámzó lehet, és egyéni kezelési tervet igényel.
Biztos, valószínű és egyéni mérlegelést igénylő ismeretek
Biztosan elfogadott ismeretek
Az idegi eredetű halláscsökkenés leggyakrabban a belső fül vagy a hallóideg működészavarából ered. A hallásvizsgálat, különösen az audiometria, alapvető a diagnózisban. A hirtelen egyoldali hallásromlás sürgős kivizsgálást igényel.
Valószínű, de nem mindig egyértelmű összefüggések
Az életkor, zajterhelés, genetikai hajlam, érrendszeri állapot és egyes gyógyszerek együttesen befolyásolhatják a hallásromlás kialakulását. A kezeletlen halláscsökkenés összefügghet társas visszahúzódással, hangulati terheléssel és kognitív nehézségekkel, de az egyéni ok-okozati viszony mindig óvatos értékelést igényel.
Egyéni mérlegelést igénylő területek
A szteroidkezelés, intratympanalis injekció, MRI-vizsgálat, immunológiai kivizsgálás, hallókészülék típusa vagy cochlearis implantáció szükségessége mindig az adott beteg tünetei, vizsgálati eredményei és társbetegségei alapján dönthető el.
Gyakori tévhitek
- „A hallásromlás az öregedés természetes része, nem kell vele foglalkozni.” Valójában a hallás javítása jelentősen javíthatja a kommunikációt és az életminőséget.
- „A hallókészülék csak felerősít mindent, ezért felesleges.” A modern készülékek ennél sokkal összetettebbek, és személyre szabott beállítást igényelnek.
- „A hirtelen hallásromlás majd elmúlik magától.” Lehet, hogy javul, de sürgős kivizsgálás szükséges, mert a kezelési időablak rövid.
- „A fülzúgás mindig agydaganat jele.” A fülzúgásnak sok oka lehet, de tartós egyoldali fülzúgásnál indokolt a kivizsgálás.
Mikor érdemes neurológushoz fordulni?
Első lépésben a halláscsökkenés kivizsgálása többnyire fül-orr-gégészeti és audiológiai feladat. Neurológiai vizsgálat különösen akkor indokolt, ha a hallásromláshoz arcgyengeség, arczsibbadás, kettőslátás, beszédzavar, végtaggyengeség, járászavar, erős szédülés, fejfájás, érzészavar, sclerosis multiplex gyanúja vagy más idegrendszeri tünet társul. Aszimmetrikus halláscsökkenés, hallóideg- vagy agytörzsi eltérés gyanúja esetén a neurológiai és fül-orr-gégészeti szemlélet gyakran kiegészíti egymást.
Összefoglalás
Az idegi eredetű halláscsökkenés gyakori, de sokféle okból kialakuló állapot. Lehet lassú, életkorral összefüggő folyamat, zajártalom következménye, gyógyszerhatás, autoimmun betegség része, hirtelen fellépő fülészeti sürgősség vagy ritkábban idegrendszeri betegség tünete. A pontos diagnózishoz audiometria, fül-orr-gégészeti vizsgálat és bizonyos esetekben MRI vagy neurológiai kivizsgálás szükséges. A kezelés célja lehet a hallás visszanyerése, a további romlás megelőzése, a beszédértés javítása vagy a hallásrehabilitáció. Hirtelen hallásromlás esetén nem érdemes várni: a gyors vizsgálat döntő jelentőségű lehet.
FAQ – Gyakori kérdések
Mi az idegi eredetű halláscsökkenés?
Olyan hallásromlás, amelynek oka a belső fül, a hallóideg vagy ritkábban az agyi hallópályák károsodása. Nem azonos a fülzsírdugó vagy középfülgyulladás okozta vezetéses halláscsökkenéssel.
Gyógyítható az idegi eredetű halláscsökkenés?
Az októl függ. Hirtelen halláscsökkenésnél korai kezeléssel javulás lehetséges. Tartós, életkori vagy zajkárosodás okozta hallásromlásnál a cél legtöbbször a hallásrehabilitáció, például hallókészülékkel vagy súlyos esetben cochlearis implantációval.
Mikor sürgős a halláscsökkenés?
Ha hirtelen, órák vagy néhány nap alatt alakul ki, különösen egyoldalian, sürgős fül-orr-gégészeti vizsgálat szükséges. Neurológiai tünetek, erős szédülés, arcgyengeség vagy fejsérülés esetén szintén sürgős ellátás indokolt.
Okozhat-e fülzúgást az idegi eredetű halláscsökkenés?
Igen. A fülzúgás gyakran társul belsőfül-eredetű hallásromláshoz. Különösen az egyoldali, tartós vagy romló fülzúgás igényel kivizsgálást.
Mit mutat az audiometria?
Az audiometria megmutatja, milyen frekvenciákon és milyen mértékben romlott a hallás. Segít elkülöníteni a vezetéses és az idegi eredetű halláscsökkenést, és alapja a kezelési tervnek.
Segít a hallókészülék idegi eredetű halláscsökkenésben?
Sok esetben igen, különösen enyhe, közepes vagy közepesen súlyos hallásromlásnál. A sikerhez pontos beállítás, kontroll és megszokási idő szükséges.
Mikor kell MRI halláscsökkenés miatt?
MRI merülhet fel egyoldali vagy aszimmetrikus idegi halláscsökkenés, tartós egyoldali fülzúgás, hirtelen hallásvesztés vagy neurológiai tünetek esetén, főként a hallóideg és az agyi hallópályák betegségeinek kizárására.
Megelőzhető a zaj okozta halláscsökkenés?
Nagyrészt igen. A zajterhelés csökkentése, a megfelelő füldugó vagy fültok használata, a hangerő mérséklése és a hallási pihenők beiktatása jelentősen csökkentheti a kockázatot.
Orvosi tájékoztató
Ez az írás kizárólag tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot, diagnózist vagy személyre szabott kezelési tervet. Hirtelen hallásromlás, egyoldali panasz, erős szédülés, fülfolyás, fejsérülés vagy neurológiai tünet esetén mielőbbi orvosi vizsgálat szükséges.
Szakirodalmi hivatkozások
- Kozin ED, Lustig LR. Otolaryngology Disorders. In: Current Medical Diagnosis & Treatment 2024. McGraw Hill; 2024. A fejezet a halláscsökkenést vezetéses és szenzorineurális formákra osztja, és az idegi eredetű halláscsökkenés fő okai között tárgyalja az életkort, zajártalmat, fejsérülést, ototoxikus gyógyszereket, szisztémás betegségeket, valamint a hirtelen szenzorineurális halláscsökkenést.
- Chandrasekhar SS, Tsai Do BS, Schwartz SR, et al. Clinical Practice Guideline: Sudden Hearing Loss — Update. Otolaryngology–Head and Neck Surgery. 2019;161(1_suppl):S1–S45. Ez az AAO-HNS irányelv a hirtelen halláscsökkenés gyors felismerését, az audiometria szerepét, a szteroidkezelés mérlegelését és a retrocochlearis okok kizárását tárgyalja.
- National Institute for Health and Care Excellence. Hearing loss in adults: assessment and management. NICE guideline NG98. Published 2018, updated 2023. A NICE ajánlása szerint a hirtelen vagy gyorsan romló, külső- vagy középfül-okkal nem magyarázható halláscsökkenés sürgős fül-orr-gégészeti beutalást igényel; ha 3 napon belül alakult ki és 30 napon belül jelentkezik a beteg, 24 órán belüli ellátás javasolt.
- World Health Organization. World Report on Hearing. Geneva: WHO; 2021. A WHO jelentése a hallásvesztés globális népegészségügyi terhét, a megelőzés, a korai felismerés, a rehabilitáció és az integrált hallásgondozás jelentőségét foglalja össze.
- Krist AH, Davidson KW, Mangione CM, et al. Screening for Hearing Loss in Older Adults: US Preventive Services Task Force Recommendation Statement. JAMA. 2021;325(12):1196–1201. A USPSTF állásfoglalása szerint tünetmentes idősebb felnőttek rutinszűrésének haszon–kár mérlege nem ítélhető meg egyértelműen, ugyanakkor panasz esetén audiológiai kivizsgálás indokolt.
- Feltner C, Wallace IF, Kistler CE, Coker-Schwimmer M, Jonas DE, Middleton JC. Screening for Hearing Loss in Older Adults: Updated Evidence Report and Systematic Review for the US Preventive Services Task Force. JAMA. 2021;325(12):1202–1215. PMID: 33755082.
- Choi JY, Lee SH, Kim JS, et al. The impact of hearing loss on clinical dementia and preclinical cognitive impairment in later life. Journal of Alzheimer’s Disease. 2021;81(3):963–972. PMID: 33867361.
- Drennan WR. Identifying subclinical hearing loss: extended audiometry and word recognition in noise. Audiology and Neurotology. 2022;27(3):217–229. PMID: 34727540.
- Le Prell CG, Clavier OH. Noise-induced hearing loss and its prevention: current issues in mammalian hearing. Current Opinion in Physiology. 2020;18:32–40. PMID: 32984667.
- Dillard LK, Lopez-Perez L, Martinez RX, Fullerton AM, Chadha S, McMahon CM. Global burden of ototoxic hearing loss associated with platinum-based cancer treatment: a systematic review and meta-analysis. Cancer Epidemiology. 2022;79:102203. PMID: 35724557.
- Fischer T, Neff P, Nitsche I, et al. Are smartwatches a suitable tool to monitor noise exposure for public health awareness and otoprotection? Frontiers in Neurology. 2022;13:856219. PMID: 35432148.
- Balouch B, O’Connell BP, Saul M, et al. Use of biologics for treatment of autoimmune inner ear disease. American Journal of Otolaryngology. 2020;41(6):102605.
Utoljára frissítve: