Szklerózis multiplex tünetei, diagnózisa, kezelése | SM útmutató
A cikket írta és szakmailag ellenőrizte: Dr. Pukoli Dániel neurológus szakorvos , az esztergomi SM Centrum vezetője.
Utoljára frissítve: 2026. 06. 04.
A szklerózis multiplex, röviden SM, vagy latin nevén sclerosis multiplex, a központi idegrendszer krónikus, immunmediált gyulladásos betegsége. Az agyat, a látóidegeket és a gerincvelőt érintheti, ezért a tünetei rendkívül változatosak lehetnek. Van, akinél látásromlással kezdődik, másnál zsibbadás, bizsergés, végtaggyengeség, szédülés, bizonytalan járás, vizelettartási panasz vagy kóros fáradékonyság hívja fel rá a figyelmet.
Ez a részletes, laikusoknak szóló szakmai összefoglaló a legfontosabb kérdéseket járja körül: mik lehetnek a szklerózis multiplex korai tünetei, hogyan történik a szklerózis multiplex diagnosztizálása, mit jelenthet egy sclerosis multiplex MRI lelet, milyen szerepe van a laboreredményeknek, hogyan kezelhető a betegség, mire kell figyelni nőknél, mit jelent az előrehaladott állapot, és milyenek ma a sclerosis multiplex élettartam szempontjából fontos kilátások.
Részletesebben is olvashat a sclerosis multiplex tüneteiről, a sclerosis multiplex kivizsgálásáról és az előrehaladott SM gondozásáról.
Röviden: mi a sclerosis multiplex?
A sclerosis multiplex, röviden SM, a központi idegrendszer krónikus, immunmediált gyulladásos betegsége. Leggyakoribb tünetei közé tartozhat a látásromlás, zsibbadás, bizsergés, végtaggyengeség, szédülés, bizonytalan járás, kóros fáradékonyság és hólyagműködési zavar.
Az SM nem mutatható ki egyetlen vérvételből, és egyetlen MRI-lelet alapján sem mindig mondható ki biztosan. A diagnózis a tünetek, neurológiai vizsgálat, MRI, szükség esetén liquorvizsgálat és a hasonló betegségek kizárása alapján történik.
Sürgős tünetek: mikor nem szabad várni?
Hirtelen kialakuló féloldali gyengeség, arcferdülés, beszédzavar, látásvesztés, kettőslátás, nyelészavar, járásképtelenség, tudatzavar, eszméletvesztés vagy új keletű, szokatlanul erős fejfájás esetén azonnali sürgősségi ellátás szükséges. Ezek a tünetek nemcsak SM-relapszus, hanem stroke, agytörzsi keringészavar, gyulladásos vagy más sürgős idegrendszeri állapot jelei is lehetnek. Ilyenkor hívja a 112-t, vagy forduljon sürgősségi osztályhoz.
Mi a szklerózis multiplex?
A szklerózis multiplex a központi idegrendszer betegsége. A központi idegrendszerhez tartozik az agy, a látóideg és a gerincvelő. SM-ben az immunrendszer kóros gyulladásos folyamatokat indíthat el az idegrendszerben. A gyulladás károsíthatja az idegrostokat körülvevő mielinhüvelyt, és hosszabb távon magukat az idegrostokat is. Emiatt az idegsejtek közötti ingerületvezetés lassulhat, megszakadhat, vagy bizonytalanná válhat.
Az SM-et gyakran „ezerarcú betegségnek” nevezik, mert nincs egyetlen, minden betegre jellemző tünete. A panaszokat az határozza meg, hogy a gyulladásos góc az idegrendszer mely területén alakul ki. A látóideg érintettsége látásromlást, a gerincvelői érintettség zsibbadást vagy gyengeséget, az agytörzsi vagy kisagyi érintettség kettőslátást, szédülést vagy egyensúlyzavart okozhat.
Sclerosis multiplex tünetei: milyen panaszok fordulhatnak elő?
A tünetekről részletesebben külön cikkben is olvashat: sclerosis multiplex tünetei részletesen .
A sclerosis multiplex tünetei lehetnek átmenetiek vagy tartósak, enyhék vagy kifejezettek, rohamokban jelentkezők vagy lassan fokozódók. Egy tünet önmagában ritkán elég a diagnózishoz, de bizonyos panaszok ismétlődése, több napig tartó fennállása vagy kombinációja SM irányú kivizsgálást tehet indokolttá.
Látászavar, látóideg-gyulladás
Az egyik legjellegzetesebb tünet a látóideg-gyulladás. Általában egyik oldalon jelentkezik, és homályos látást, látásromlást, színlátászavart vagy szemmozgatásra fokozódó szemfájdalmat okozhat.
Kettőslátás és szemmozgászavar
A szemmozgató pályák vagy agytörzsi területek érintettsége kettőslátást, bizonytalan térérzékelést, szemremegést vagy nehezebb fókuszálást okozhat.
Zsibbadás, bizsergés, érzészavar
Gyakori panasz a végtagokban, arcon vagy törzsön jelentkező zsibbadás, bizsergés, égő érzés, „tűszúrásszerű” vagy „áramütésszerű” érzés. Gyanúsabb, ha több napig tart, féloldali vagy visszatérő.
Izomgyengeség, ügyetlenség
Az SM okozhat kar- vagy lábgyengeséget, finommozgási ügyetlenséget, nehezebb járást, izommerevséget, görcsöket vagy spaszticitást.
Szédülés, egyensúlyzavar
A kisagyi vagy agytörzsi pályák érintettsége bizonytalan járást, koordinációs zavart, imbolygást, szédülést vagy elesési hajlamot okozhat.
Fáradékonyság
Az SM-fatigue nem egyszerű fáradtság. Aránytalan lehet a terheléshez képest, pihenésre sem mindig javul, és jelentősen ronthatja a munkaképességet és az életminőséget.
Hólyag- és bélműködési panaszok
Előfordulhat sürgető vizelési inger, gyakori vizelés, vizelettartási nehézség, vizelési indítási zavar, ritkábban székrekedés vagy széklettartási probléma.
Kognitív és hangulati tünetek
Koncentrációs nehézség, lassabb információfeldolgozás, memóriazavar, depresszió vagy szorongás is társulhat SM-hez, de ezek önmagukban nem specifikusak.
Dr. Pukoli Dániel előadása – SM Világnap 2024
Szklerózis multiplex első tünetei és korai tünetei
A sclerosis multiplex első tünetei sokszor bizonytalanok. A beteg gyakran nem gondol azonnal neurológiai betegségre, mert a panaszokat fáradtságnak, stressznek, szemészeti problémának, nyaki eredetű panasznak vagy átmeneti idegi irritációnak tulajdonítja. A szklerózis multiplex korai tünetei azonban akkor igényelnek fokozott figyelmet, ha legalább 24 órán át fennállnak, több napon keresztül tartanak, visszatérnek, vagy több neurológiai tünet egyszerre jelentkezik.
Gyakori korai jelek
- Egyoldali, fájdalmas látásromlás: látóideg-gyulladásra utalhat.
- Több napig tartó zsibbadás vagy bizsergés: különösen, ha féloldali vagy törzsön/végtagon jelentkezik.
- Lhermitte-jel: nyak előrehajlításakor áramütésszerű érzés fut végig a gerincen vagy végtagokba.
- Kettőslátás: különösen, ha szédüléssel vagy bizonytalan járással társul.
- Végtaggyengeség vagy ügyetlenség: ha nem magyarázható egyszerű túlterheléssel.
- Új hólyagműködési zavar: sürgető vizelési inger, vizelettartási nehézség vagy ürítési zavar.
- Szokatlan, tartós fáradékonyság: főleg, ha más neurológiai panasz is társul hozzá.
Ha kifejezetten az első figyelmeztető jelek érdeklik, itt olvashat részletesebben: szklerózis multiplex korai tünetei .
Nem minden zsibbadás SM
Egy rövid ideig tartó, testhelyzettől függő zsibbadás, alvás közben elnyomott kar, nyaki idegirritáció, pánik vagy hiperventilláció sokkal gyakoribb ok lehet. SM-gyanút inkább az vet fel, ha a panasz tartós, visszatérő, objektív neurológiai eltéréssel társul, vagy az MRI-lelet is demyelinisatiós betegség lehetőségét veti fel.
Szklerózis multiplex tünetei nőknél
A szklerózis multiplex tünetei nőknél alapvetően ugyanazokból az idegrendszeri folyamatokból erednek, mint férfiaknál: látászavar, zsibbadás, gyengeség, egyensúlyzavar, fáradékonyság, hólyagpanaszok, kognitív panaszok vagy fájdalom. A különbség inkább abban áll, hogy az SM nőknél gyakoribb, és bizonyos élethelyzetek – menstruációs ciklus, terhesség, szülés utáni időszak, menopauza, intim panaszok – speciális kérdéseket vethetnek fel.
A nőket érintő speciális kérdésekről külön összefoglaló készült: szklerózis multiplex tünetei nőknél .
Menstruáció és tünetingadozás
Egyes nőknél a menstruáció körüli időszakban átmenetileg erősödhetnek meglévő tünetek, például fáradtság, fájdalom vagy érzészavar. Új, tartós vagy romló neurológiai panasz esetén azonban relapszust is mérlegelni kell.
Terhességtervezés
Sok SM-mel élő nő vállalhat gyermeket, de a terhesség tervezésekor fontos a betegségaktivitás, az aktuális gyógyszerelés és a szülés utáni időszak átbeszélése neurológussal.
Szülés utáni időszak
A szülés utáni időszakban a relapszuskockázat egyes betegeknél emelkedhet, ezért fontos az előzetes gondozási terv és a kezelés újraindításának vagy módosításának megbeszélése.
Intim és hólyagpanaszok
Vizelettartási nehézség, sürgető vizelési inger, hüvelyszárazság, libidócsökkenés vagy szexuális diszfunkció is előfordulhat. Ezekről érdemes beszélni, mert sok esetben kezelhetők.
Szklerózis multiplex diagnosztizálása: hogyan történik?
A szklerózis multiplex diagnosztizálása nem egyetlen vizsgálatból áll. Nincs olyan egyszerű vérvétel vagy egyetlen MR-mondat, amely önmagában biztosan kimondaná a diagnózist. A diagnózis célja annak igazolása, hogy a központi idegrendszerben időben és térben elkülönülő gyulladásos-demyelinisatiós folyamat áll-e a tünetek hátterében, miközben más betegségeket is ki kell zárni.
A diagnosztikai lépésekről részletesen itt olvashat: sclerosis multiplex kivizsgálása .
A nemzetközi gyakorlatban a McDonald-kritériumok segítik az SM diagnózisát. Ezek lényege, hogy bizonyítani kell az idegrendszeri károsodások térbeli és időbeli elkülönülését, vagyis azt, hogy több központi idegrendszeri régió érintett, és a folyamat nem egyetlen időpontban lezajlott eseményként értelmezhető. A kritériumok az MRI, a liquorvizsgálat és újabb biomarkerek fejlődésével időről időre módosulnak.
1. Részletes kórelőzmény
Fontos, hogy mikor kezdődtek a tünetek, meddig tartottak, volt-e korábbi hasonló epizód, volt-e fertőzés, láz, egyéb autoimmun betegség, családi halmozódás vagy gyógyszerszedés.
2. Neurológiai vizsgálat
A neurológus vizsgálja a látást, szemmozgásokat, agyidegeket, izomerőt, reflexeket, érzést, koordinációt, járást és szükség esetén kognitív funkciókat.
3. Koponya- és gerincvelői MRI
Az MRI kimutathatja az SM-re jellemző gyulladásos gócokat, azok elhelyezkedését, számát, aktivitását és esetleges új megjelenését.
4. Liquorvizsgálat
A gerinccsatornából vett agy-gerincvelői folyadék vizsgálata segíthet az immunológiai aktivitás igazolásában, például oligoklonális sávok vagy más immunológiai markerek alapján.
5. Vérvizsgálatok
A vérvétel főleg a hasonló tüneteket okozó betegségek kizárására, valamint kezelés előtt a biztonsági ellenőrzésekre szolgál.
6. Kiegészítő vizsgálatok
Látóideg-érintettség esetén OCT, szemészeti vizsgálat vagy kiváltott válaszok is szóba jöhetnek. Bizonyos esetekben AQP4- és MOG-antitest vizsgálat is szükséges lehet.
Sclerosis multiplex MRI lelet: mit jelenthetnek a gócok?
A sclerosis multiplex MRI lelet értelmezése az egyik leggyakoribb oka annak, hogy a betegek neurológiai másodvéleményt kérnek. A koponya-MR-en látható fehérállományi gócok sokféle eredetűek lehetnek. Nem minden T2/FLAIR hiperintenz góc jelent SM-et. Migrén, magas vérnyomás, agyi kisérbetegség, korábbi gyulladás, életkori eltérés vagy más neurológiai állapot is okozhat fehérállományi eltéréseket.
SM szempontjából nemcsak az számít, hogy „vannak-e gócok”, hanem az is, hol helyezkednek el, milyen alakúak, érintik-e a periventricularis, juxtacorticalis/corticalis, infratentorialis vagy gerincvelői régiókat, van-e kontrasztanyag-halmozás, illetve megjelennek-e új léziók kontroll-MRI során.
Miért fontos a képanyag?
Az MR-lelet szövege hasznos, de sokszor nem elég. A neurológiai értékeléshez gyakran a tényleges MR-képek áttekintése is fontos, mert a gócok elhelyezkedése és mintázata döntő jelentőségű lehet.
Kapcsolódó szolgáltatás: MR-lelet értelmezés neurológiai szemlélettel
Ha az MRI-leleten SM gyanúja merült fel, a további diagnosztikai lépésekről itt olvashat: SM kivizsgálás MR- és liquorvizsgálattal .
Sclerosis multiplex laboreredmény: kimutatható-e vérből az SM?
A sclerosis multiplex laboreredmény keresés mögött gyakran az a kérdés áll, hogy van-e olyan vérvizsgálat, amely biztosan igazolja vagy kizárja az SM-et. A válasz: nincs egyetlen olyan rutin vérvétel, amely önmagában kimondaná a sclerosis multiplex diagnózisát.
A laborvizsgálatoknak mégis fontos szerepük van. Egyrészt segítenek kizárni olyan betegségeket, amelyek SM-hez hasonló tüneteket vagy MRI-eltéréseket okozhatnak, másrészt a betegségmódosító kezelések megkezdése előtt és alatt biztonsági ellenőrzésként szolgálnak.
Milyen laborok merülhetnek fel?
- vérkép, máj- és vesefunkció, gyulladásos paraméterek,
- B12-vitamin, folsav, pajzsmirigyfunkció, vércukor és anyagcsere-vizsgálatok,
- autoimmun irányú vizsgálatok, például ANA/ENA vagy antifoszfolipid panel megfelelő klinikai gyanú esetén,
- fertőzésszerológiai vizsgálatok kezelés előtt,
- AQP4- és MOG-antitest vizsgálat, ha NMOSD vagy MOGAD lehetősége felmerül,
- terápiaspecifikus ellenőrzések, például vérkép, májenzimek, immunsejtszám vagy JCV-státusz bizonyos gyógyszereknél.
Liquorvizsgálat: nem vérvétel, de fontos diagnosztikai vizsgálat
SM-gyanú esetén a liquorvizsgálat, vagyis az agy-gerincvelői folyadék vizsgálata fontos kiegészítő információt adhat. Az oligoklonális sávok jelenléte vagy más immunológiai eltérés támogathatja a diagnózist, de ezt mindig a tünetekkel, az MRI-vel és a differenciáldiagnosztikával együtt kell értékelni.
A liquorvizsgálat és az oligoklonális sávok szerepéről részletesebben: liquorvizsgálat szerepe SM diagnózisában .
A sclerosis multiplex formái
Az SM lefolyása betegenként nagyon eltérő. A forma meghatározása fontos, mert befolyásolja a kezelési döntéseket, a kontrollok gyakoriságát és a hosszú távú gondozást.
Relapszáló-remittáló SM
A leggyakoribb kezdeti forma. Rosszabbodások, vagyis relapszusok és részleges vagy teljes javulással járó időszakok váltakoznak.
Másodlagosan progresszív SM
Korábbi relapszáló-remittáló betegség után fokozatos állapotromlás kerülhet előtérbe, relapszusokkal vagy azok nélkül.
Elsődlegesen progresszív SM
A betegség kezdettől fogva lassú, fokozatos romlással jár, egyértelmű relapszusok nélkül. Ritkább forma, és gyakran későbbi életkorban jelentkezik.
Radiológiailag izolált szindróma
Olyan MRI-eltérések, amelyek SM-re emlékeztethetnek, de még nem okoztak tipikus klinikai tünetet. Értékelése különös óvatosságot igényel.
Szklerózis multiplex kezelése
Az SM jelenleg véglegesen nem gyógyítható, de a korszerű kezelések jelentősen csökkenthetik a betegség gyulladásos aktivitását, mérsékelhetik a relapszusok számát, lassíthatják az új MRI-léziók kialakulását, és sok betegnél hosszú távon jó életminőséget tesznek lehetővé. A kezelés mindig személyre szabott döntés, amely figyelembe veszi a betegség aktivitását, az MRI-képet, a beteg életkorát, gyermekvállalási terveit, társbetegségeit és kockázatait.
1. Relapszus kezelése
Új, legalább 24 órán át fennálló, gyulladásos eredetű neurológiai tünet esetén relapszus merülhet fel. Ilyenkor a neurológus dönthet szteroidkezelésről, de előtte ki kell zárni például fertőzést, lázat vagy átmeneti rosszabbodást okozó egyéb tényezőt.
2. Betegségmódosító kezelés
A betegségmódosító terápiák célja nem az aktuális zsibbadás vagy fájdalom azonnali megszüntetése, hanem a betegség hosszú távú aktivitásának csökkentése. Ide tartoznak különböző injekciós, szájon át szedhető és infúziós kezelések. A választás egyéni mérlegelést igényel.
3. Tüneti kezelés és rehabilitáció
Az SM kezelése nem csak immunterápiából áll. Fontos lehet a gyógytorna, mozgásterápia, spaszticitás kezelése, hólyagpanaszok rendezése, fájdalomcsillapítás, fatigue-kezelés, pszichés támogatás, alvászavar kezelése, kognitív rehabilitáció és életmódbeli tanácsadás is.
4. Rendszeres gondozás
SM-ben a rendszeres neurológiai kontroll, a terápiához igazított laboratóriumi ellenőrzés, a kontroll-MRI, a mellékhatások figyelése és a tüneti állapot felmérése a hosszú távú gondozás része.
SM-gyanú, MRI-lelet vagy kezelési kérdés esetén
Ha SM-gyanús tünetei vannak, sclerosis multiplex MRI-lelet értelmezésében kér segítséget, másodvéleményt szeretne, vagy már diagnosztizált SM miatt terápiás, gondozási vagy terhességtervezési kérdése van, neurológiai konzultáció keretében áttekinthetők a leletek és a további teendők.
Sclerosis multiplex élettartam és életkilátások
A sclerosis multiplex élettartam témája sok betegben félelmet kelt, ezért fontos pontosan fogalmazni. Az SM ma általában nem tekinthető gyorsan halálos betegségnek. A legtöbb beteg hosszú ideig, gyakran idős korig élhet SM-mel, különösen korai diagnózis, megfelelő kezelés, rendszeres gondozás és társbetegségek megfelelő kezelése mellett.
A nagy betegcsoportokon végzett vizsgálatok alapján az átlagos élettartam valamelyest rövidebb lehet, mint az általános népességben, de ez a különbség az elmúlt évtizedekben csökkent. A prognózist befolyásolja a betegség formája, aktivitása, az MRI-eltérések mértéke, a relapszusok gyakorisága, a kezelési válasz, a dohányzás, a mozgás, a testsúly, a szív-érrendszeri rizikófaktorok és az egyéb társbetegségek.
Az életkilátásokat jelentősen befolyásolja, hogy kialakult-e tartós mozgáskorlátozottság vagy fokozódó segítségigény. Erről részletesebben itt olvashat: előrehaladott sclerosis multiplex és életminőség .
Szklerózis multiplex végső stádiuma: mit jelent valójában?
A szklerózis multiplex végső stádiuma kifejezés nagyon gyakori keresés, de szakmailag félrevezető és sokszor indokolatlanul ijesztő. Az SM nem mindenkinél jut el súlyos, ápolást igénylő állapotig, és a betegség lefolyása rendkívül változatos. Pontosabb az előrehaladott sclerosis multiplex vagy súlyosabb fogyatékossággal járó SM megfogalmazás. Részletesen a szklerózis multiplex végső stádiuma helyett: előrehaladott SM cikkemben olvashat.
Előrehaladott állapotban a tartós járászavar, spaszticitás, izomgyengeség, kóros fáradékonyság, hólyag- és bélműködési zavar, fájdalom, beszéd- vagy nyelészavar, kognitív nehézség, elesési kockázat és fokozódó segítségigény kerülhet előtérbe. Ilyenkor a kezelés célja nemcsak a betegség aktivitásának mérséklése, hanem a szövődmények megelőzése, a rehabilitáció, az életminőség javítása és a család támogatása is.
Rehabilitáció
Gyógytorna, járástámogatás, egyensúlyfejlesztés, spaszticitáskezelés és segédeszköz-választás segíthet.
Szövődmények megelőzése
Fontos a húgyúti fertőzések, felfekvések, elesések, aspiráció, alultápláltság és trombóziskockázat figyelése.
Tüneti kezelés
Fájdalom, görcsösség, alvászavar, hólyagpanasz, hangulati zavar és fatigue esetén célzott kezelésre van szükség.
Családi és pszichés támogatás
Az előrehaladott SM nemcsak neurológiai, hanem pszichés, szociális és családi gondozási kérdés is.
Mikor forduljon neurológushoz SM-gyanú esetén?
Neurológiai kivizsgálás javasolt, ha több napig fennálló vagy visszatérő neurológiai panasza van, például látásromlás, kettőslátás, féloldali zsibbadás, végtaggyengeség, járásbizonytalanság, egyensúlyzavar, új hólyagműködési panasz, Lhermitte-jel, vagy MRI-leletében demyelinisatióra, SM-re vagy bizonytalan fehérállományi gócokra utaló eltérés szerepel.
Akkor is érdemes szakvéleményt kérni, ha már diagnosztizált SM mellett terápiaváltás, másodvélemény, terhességtervezés, új tünet, kontroll-MRI értelmezés vagy hosszú távú gondozási kérdés merül fel.
Kapcsolódó oldalak és szolgáltatások
Gyakori kérdések a szklerózis multiplexről
Mik a sclerosis multiplex legelső tünetei?
Gyakori első tünet lehet az egyoldali látásromlás, szemmozgatásra fokozódó szemfájdalom, több napig tartó zsibbadás vagy bizsergés, végtaggyengeség, kettőslátás, egyensúlyzavar, Lhermitte-jel vagy új hólyagpanasz. Ezek a tünetek nem mindig SM-et jelentenek, de neurológiai kivizsgálást indokolhatnak.
Elég egy MRI az SM diagnózisához?
Nem mindig. Az MRI nagyon fontos vizsgálat, de a diagnózist a tünetek, a neurológiai vizsgálat, az MRI, szükség esetén liquorvizsgálat és a hasonló betegségek kizárása alapján kell felállítani.
Mit jelent, ha az MRI-leleten fehérállományi góc szerepel?
Nem feltétlenül jelent SM-et. Fehérállományi gócokat migrén, magas vérnyomás, agyi kisérbetegség, korábbi gyulladás, életkori eltérés és más betegségek is okozhatnak. A gócok elhelyezkedése és mintázata döntő.
Kimutatható vérvételből a sclerosis multiplex?
Nincs egyetlen vérvizsgálat, amely önmagában igazolná vagy kizárná az SM-et. A vérvizsgálatok főként más betegségek kizárására és a kezelések biztonságos követésére szolgálnak.
Mi a liquorvizsgálat szerepe?
A liquorvizsgálat az agy-gerincvelői folyadék immunológiai eltéréseit vizsgálja. Az oligoklonális sávok jelenléte támogathatja az SM diagnózisát, de önmagában ezt is a teljes klinikai képpel együtt kell értékelni.
Gyógyítható-e a szklerózis multiplex?
Jelenleg véglegesen nem gyógyítható, de korszerű betegségmódosító kezelésekkel a gyulladásos aktivitás csökkenthető, a relapszusok száma mérsékelhető, és sok beteg jó életminőséget őrizhet meg.
Meddig lehet élni sclerosis multiplexszel?
A legtöbb SM-beteg hosszú ideig, gyakran idős korig élhet. Az átlagos élettartam valamelyest rövidebb lehet, de a különbség az elmúlt évtizedekben csökkent, és a modern gondozás sokat javított a kilátásokon.
Mit jelent a szklerózis multiplex végső stádiuma?
A „végső stádium” nem pontos orvosi kifejezés. Helyesebb előrehaladott SM-ről beszélni, amikor tartósabb mozgáskorlátozottság, fokozódó segítségigény, spaszticitás, hólyagpanasz, fáradtság vagy kognitív panaszok kerülhetnek előtérbe.
Lehet-e gyermeket vállalni SM mellett?
Sok SM-mel élő nő vállalhat gyermeket, de a terhességet érdemes neurológussal előre megtervezni, mert az aktuális gyógyszer, a betegségaktivitás és a szülés utáni időszak külön mérlegelést igényel.
Milyen tünetei lehetnek a sclerosis multiplexnek férfiaknál?
Férfiaknál is jelentkezhet látászavar, zsibbadás, végtaggyengeség, egyensúlyzavar, fáradékonyság, hólyagpanasz vagy kognitív nehézség. A tünetek nem nemspecifikusak, de a betegség lefolyása és kockázati tényezői egyénenként eltérhetnek.
Örökölhető-e a szklerózis multiplex?
Az SM nem klasszikus öröklődő betegség, de genetikai hajlam szerepet játszhat a kockázatban. Családi halmozódás esetén a kockázat magasabb lehet, de önmagában nem jelenti azt, hogy a betegség biztosan kialakul.
Felhasznált szakmai források
- NHS: Multiple sclerosis. https://www.nhs.uk/conditions/multiple-sclerosis/
- Mayo Clinic: Multiple sclerosis – Diagnosis and treatment. https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/multiple-sclerosis/diagnosis-treatment/drc-20350274
- MS Trust: McDonald criteria. https://mstrust.org.uk/a-z/mcdonald-criteria
- MS Society: Life expectancy and MS. https://www.mssociety.org.uk/about-ms/what-ms/life-expectancy-and-ms
- National Multiple Sclerosis Society: 2024 McDonald Diagnostic Criteria. https://www.nationalmssociety.org/understanding-ms/what-is-ms/how-ms-is-diagnosed/2024-mcdonald-diagnostic-criteria
- ECTRIMS/EAN Guideline on the pharmacological treatment of people with multiple sclerosis. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/29353550/
Ez a cikk betegedukációs célt szolgál, és nem helyettesíti a személyes neurológiai vizsgálatot. Új, romló vagy sürgős neurológiai tünet esetén orvosi vizsgálat, hirtelen súlyos tünetek esetén sürgősségi ellátás szükséges.
Utoljára frissítve:
