Látászavar és zsibbadás fejfájás előtt: migrénes aura vagy stroke?

Orvosi válasz

Az ilyen panasz sok betegnél nagy ijedtséget okoz, és teljesen érthető, hogy felmerül a stroke lehetősége. A villódzó, cikcakkos látászavar, a fokozatosan terjedő zsibbadás, majd az ezt követő fejfájás valóban illeszkedhet migrénes aurához. Ugyanakkor minden új, szokatlan vagy féloldali idegrendszeri tünetet komolyan kell venni, mert a migrénes aura, a TIA és a stroke bizonyos esetekben laikus szemmel hasonlónak tűnhet.

A migrénes aura lényege, hogy a fejfájást megelőzően vagy azzal együtt átmeneti idegrendszeri tünetek jelentkeznek. Leggyakoribb a látászavar: villódzó foltok, cikkcakkos vonalak, fényes karikák, homályos területek vagy átmeneti látótérkiesés. Előfordulhat érzészavar is, például az ujjakból induló zsibbadás, amely lassan felkúszik a karon, majd az arcra vagy a nyelvre terjed. Ritkábban beszédzavar, szédülés vagy bizonytalanság is társulhat hozzá. Jellemző, hogy a tünet nem egy pillanat alatt teljesedik ki, hanem percek alatt fokozatosan alakul ki, majd általában 5–60 perc alatt megszűnik.

A stroke vagy TIA ezzel szemben gyakran hirtelen, „villámcsapásszerűen” kezdődik. A beteg egyik pillanatról a másikra tapasztalhat féloldali gyengeséget, beszédzavart, szájzug-lefittyedést, látáskiesést vagy járásbizonytalanságot. A TIA tünetei átmenetiek, de ez nem jelenti azt, hogy ártalmatlanok. A TIA sokszor figyelmeztető jel, amely után fokozott lehet a stroke kockázata, ezért sürgős orvosi értékelést igényel.

A kérdésben leírt, fél óra alatt lezajló, látászavarral induló, zsibbadással folytatódó és fejfájással végződő panasz migrénes aurára emlékeztet. A diagnózis azonban nem mondható ki kizárólag leírás alapján, különösen akkor, ha a panasz új keletű, 40 év felett jelentkezik először, más mint a korábbi fejfájások, vagy társul hozzá gyengeség, tartós beszédzavar, eszméletvesztés, tarkókötöttség, láz vagy hirtelen kialakuló, életében legerősebb fejfájás.

Neurológiai vizsgálat akkor is indokolt, ha az aura gyakori, változó jellegű, a panaszok egy óránál tovább tartanak, vagy a fejfájások egyre sűrűbbé válnak. A kivizsgálás célja egyrészt az, hogy megerősítse a migrén diagnózisát, másrészt kizárja azokat az állapotokat, amelyek sürgős ellátást igényelnek. Szükség esetén koponya MRI, érvizsgálat, laborvizsgálat, vérnyomás- és rizikófaktor-ellenőrzés is szóba jöhet.

A migrénes aura kezelése több részből áll. Fontos a rohamnapló vezetése, mert ebből kiderülhet, milyen gyakran jelentkeznek a panaszok, van-e kiváltó tényező, és mennyire hatékony a rohamkezelés. Gyakori kiváltó tényező lehet az alváshiány, rendszertelen étkezés, stressz, alkohol, hormonális változás vagy képernyőterhelés. Ha a rohamok ritkák, elegendő lehet célzott rohamkezelés. Ha havonta többször jelentkeznek, tartósan rontják az életminőséget, vagy sok fájdalomcsillapítót igényelnek, megelőző kezelés is szóba kerülhet.

Fontos, hogy migrénes aura esetén sem szabad automatikusan minden új tünetet „csak migrénnek” tekinteni. Ha a tünet hirtelen kezdődik, féloldali gyengeséggel, beszédzavarral, zavartsággal, kettőslátással, nyelészavarral vagy tartós látáskieséssel jár, sürgősségi ellátás szükséges. A biztonságos megközelítés az, hogy az első vagy szokatlan aura mindig neurológiai értékelést kapjon, a későbbi, típusos és már kivizsgált rohamokat pedig egyéni kezelési terv alapján lehessen kezelni.