A beteg kérdése

„A férjem munka után hirtelen rosszul lett, összeesett, pár másodpercig rángatózott, majd zavart volt. A mentők szerint lehetett ájulás is, de epilepsziás rohamot sem zártak ki. Soha korábban nem volt ilyen. Milyen vizsgálat kell, és mikor mondható ki epilepszia?”

Orvosi válasz

Egyetlen rosszullét alapján nem mindig lehet azonnal eldönteni, hogy epilepsziás roham történt-e. Az epilepsziás roham az agy idegsejtjeinek kóros, átmeneti elektromos működészavara miatt alakul ki, de hasonló látványt okozhat ájulás, vérnyomásesés, szívritmuszavar, vércukoresés, pánikroham, alvászavar vagy gyógyszer- és alkoholhatás is. Az első rosszullét kivizsgálásának célja nemcsak az epilepszia igazolása, hanem a veszélyes utánzó állapotok felismerése is.

Fontos különbség, hogy az ájulás gyakran álló helyzetben, melegben, fájdalom, vérvétel, kiszáradás vagy hosszas állás után jelentkezik, és előtte szédülés, elsötétülő látás, verejtékezés, hányinger, gyengeségérzés lehet. Epilepsziás rohamnál előfordulhat hirtelen kezdet, bevezető furcsa érzés, szag- vagy ízérzet, tudatzavar, ritmusos rángás, nyelvharapás, bevizelés, majd hosszabb zavartság vagy aluszékonyság. Ugyanakkor ájulásnál is lehet rövid rángatózás, ezért a külső megfigyelő beszámolója nagyon fontos.

Mikor mondható ki epilepszia?

Az epilepszia diagnózisa általában nem azonos azzal, hogy valakinek egyszer volt egy rosszulléte. Epilepsziáról akkor beszélünk, ha ismétlődő, provokálatlan epilepsziás rohamok jelentkeznek, vagy egyetlen roham után a kivizsgálás alapján magas az ismétlődés kockázata. Ilyen kockázatot jelezhet például epilepsziára jellemző EEG-eltérés, agyi strukturális eltérés, korábbi agysérülés, stroke utáni állapot vagy egyéb neurológiai betegség.

Ha a rohamot egyértelmű kiváltó tényező okozta, például súlyos vércukoresés, alkoholmegvonás, akut fertőzés, láz, elektrolitzavar vagy mérgezés, akkor más a megítélés, mint provokálatlan roham esetén. Ezért az első rosszullét után a részletes orvosi értékelés elengedhetetlen.

Milyen vizsgálatok szükségesek?

A kivizsgálás része a beteg és a szemtanú részletes kikérdezése. Hasznos tudni, mi történt a rosszullét előtt, milyen testhelyzetben volt a beteg, mennyi ideig tartott az eszméletvesztés, volt-e rángás, szemek elfordulása, nyelvharapás, bevizelés, sérülés, és mennyi ideig tartott a zavartság. Ha készült telefonos videó a rosszullétről, az sokszor rendkívül informatív lehet.

Neurológiai vizsgálat mellett általában EEG-vizsgálat és laborvizsgálatok merülnek fel. Koponya MRI vagy CT akkor szükséges, ha első rohamról van szó, neurológiai eltérés látható, fejtrauma történt, újonnan jelentkező góctünet van, vagy a beteg életkora és kórelőzménye alapján strukturális agyi okot kell keresni. Szív eredetű rosszullét gyanúja esetén EKG, Holter-vizsgálat vagy kardiológiai kivizsgálás is indokolt lehet.

Mikor sürgős?

Azonnali sürgősségi ellátás szükséges, ha a roham öt percnél tovább tart, több roham követi egymást teljes feltisztulás nélkül, sérülés történt, terhesség áll fenn, cukorbetegség ismert, a beteg nem tér magához, légzési nehézség jelentkezik, vagy első életbeli rohamról van szó. Ugyancsak sürgős kivizsgálást igényel, ha a rosszullét után féloldali gyengeség, beszédzavar, erős fejfájás vagy tartós zavartság marad vissza.

Mit szabad és mit nem szabad roham alatt?

Roham közben a legfontosabb a sérülés megelőzése. A beteget oldalra kell fordítani, a környezetéből el kell távolítani a veszélyes tárgyakat, és figyelni kell az időt. Nem szabad a szájába semmit tenni, a nyelvét kihúzni, lefogni a rángatózó végtagokat vagy erőszakkal itatni. A roham után a beteg zavart lehet, ezért nyugodt, biztonságos környezetre van szüksége.

Első rosszullét után autóvezetés, magasban végzett munka, úszás felügyelet nélkül és veszélyes gépek használata csak orvosi értékelés után javasolt. A válasz általános tájékoztatás, nem helyettesíti a neurológiai kivizsgálást. Eszméletvesztéssel járó rosszullét után különösen fontos a pontos diagnózis, mert a további teendők ettől függnek.

Miért nem érdemes halogatni a kivizsgálást?

Az első roham vagy rohamnak tűnő rosszullét után a beteg és a család gyakran abban reménykedik, hogy egyszeri eseményről volt szó. Ez valóban előfordulhat, de a kivizsgálás akkor is fontos, mert a háttérben lehet kezelést igénylő agyi eltérés, szívritmuszavar, anyagcserezavar vagy magas rohamismétlődési kockázat. A diagnózis a munkavégzésre, vezetésre, sportolásra és a mindennapi biztonságra is hatással lehet. A cél nem a beteg felesleges korlátozása, hanem annak tisztázása, milyen kockázattal és milyen óvintézkedésekkel kell számolni.