A beteg kérdése

„Néhány hete időnként zsibbad a bal karom és a lábam, néha bizonytalanabbnak érzem a járásomat is. Korábban volt egy pár napig tartó homályos látásom az egyik szememen, de elmúlt. Olvastam, hogy ezek akár szklerózis multiplex tünetei is lehetnek. Mikor kell ezzel neurológushoz fordulni, és milyen vizsgálatokra számíthatok?”

Orvosi válasz

A leírt panaszok alapján nem lehet kimondani, hogy szklerózis multiplexről van szó, de az mindenképpen igaz, hogy a tartósan fennálló vagy visszatérő féloldali zsibbadás, járásbizonytalanság, látásromlás, kettőslátás, végtaggyengeség vagy vizelettartási zavar neurológiai kivizsgálást igényel. Az SM a központi idegrendszer, vagyis az agy és a gerincvelő gyulladásos, demyelinisatiós betegsége, amelyben az idegrostokat borító velőshüvely károsodása okozhat változatos tüneteket.

Fontos, hogy az SM tünetei általában nem néhány másodpercig vagy percig tartanak, hanem órákon, napokon keresztül fennállnak, és sokszor fokozatosan erősödnek. Egy rövid, testhelyzettől függő zsibbadás, alvás közben elnyomott kar, nyaki eredetű idegirritáció vagy szorongásos testi tünet sokkal gyakoribb ok, mint az SM. Ugyanakkor, ha egy panasz legalább 24 órán át fennáll, korábban nem volt jellemző, és neurológiai működészavarra utal, akkor érdemes szakorvosi vizsgálatot kérni.

Milyen tünetek esetén merülhet fel SM?

A sclerosis multiplex első tünetei közé tartozhat az egyik szem látásromlása, szemmozgatásra jelentkező fájdalommal, amely látóideg-gyulladásra utalhat. Előfordulhat végtagzsibbadás, érzészavar, gyengeség, ügyetlenség, bizonytalan járás, szédülésszerű egyensúlyzavar, kettőslátás vagy szokatlan, terheléstől független kimerültség is. A tünetek helyét az határozza meg, hogy az idegrendszer mely területén alakul ki gyulladásos góc.

Az SM nem egyetlen tünet alapján diagnosztizálható. A kivizsgálás célja annak igazolása, hogy a központi idegrendszerben időben és térben elkülönülő károsodások vannak-e, illetve annak kizárása, hogy a tüneteket más betegség okozza. Hasonló panaszokat okozhat például B12-vitamin-hiány, pajzsmirigybetegség, migrén, kisérbetegség, fertőzés utáni állapot, autoimmun betegség, nyaki gerinc eredetű ideggyöki érintettség vagy akár szorongás is.

Milyen vizsgálatok szükségesek?

A neurológiai vizsgálat során a szakorvos ellenőrzi a látást, szemmozgásokat, reflexeket, izomerőt, érzőműködést, koordinációt és járást. Amennyiben a panaszok alapján indokolt, koponya és szükség esetén gerincvelői MRI-vizsgálat történik kontrasztanyaggal vagy anélkül. Az MRI segít kimutatni az SM-re jellemző gyulladásos, demyelinisatiós laesiókat, de önmagában egy MR-lelet sem mindig jelent betegséget. A leletet mindig a panaszokkal és a neurológiai vizsgálattal együtt kell értelmezni.

Bizonyos esetekben liquorvizsgálat, vagyis gerincvízvizsgálat, kiváltott válasz vizsgálatok, laborvizsgálatok és immunológiai tesztek is szükségesek lehetnek. A cél nem csupán az SM igazolása, hanem a téves diagnózis elkerülése is, mert több állapot utánozhatja a sclerosis multiplexet.

Mikor sürgős a vizsgálat?

Azonnali orvosi ellátás szükséges, ha hirtelen kialakuló féloldali gyengeség, beszédzavar, arcferdülés, erős fejfájás, tudatzavar vagy akut látásvesztés jelentkezik, mert ezek stroke vagy más sürgős neurológiai állapot jelei is lehetnek. Ha a tünetek lassabban alakultak ki, de napok óta fennállnak, akkor nem feltétlenül sürgősségi, de mielőbbi neurológiai kivizsgálás javasolt.

Mit tehet a beteg?

Érdemes pontosan feljegyezni, mikor kezdődtek a panaszok, meddig tartottak, melyik testfelet érintették, társult-e látászavar, gyengeség, vizeletpanasz vagy egyensúlyzavar. Korábbi MRI-leleteket, szemészeti dokumentációt és laboreredményeket célszerű a neurológiai vizsgálatra elvinni. Az internetes keresés érthető módon aggodalmat kelthet, de az SM diagnózisa összetett, és sok jóindulatúbb állapot is okozhat hasonló panaszt.

A válasz általános tájékoztatás, nem helyettesíti a személyes orvosi vizsgálatot. Tartós vagy visszatérő neurológiai panasz esetén személyes vagy online neurológiai konzultáció javasolt, különösen akkor, ha a tünetek korábban nem voltak jellemzőek.

Miért fontos a korai felismerés?

Az SM gyanúja azért igényel rendezett, célzott kivizsgálást, mert ma már több olyan betegségmódosító kezelés érhető el, amely megfelelő indikáció esetén csökkentheti az új gyulladásos aktivitás esélyét és lassíthatja a betegség előrehaladását. Ez nem azt jelenti, hogy minden zsibbadás mögött SM áll, hanem azt, hogy a valóban gyanús tüneteket nem érdemes hónapokig magyarázat nélkül hagyni. A korai neurológiai vélemény segít elkülöníteni az ártalmatlanabb okokat azoktól az állapotoktól, amelyek követést vagy kezelést igényelnek.